Hihetetlenül ritka
Az argánfa – latinul Arganum spinoza – kizárólag Marokkó dél-nyugati részén él, kis területen, nagyjából 700-800 000 hektáron. Vannak Marokkónak olyan területei, ahol még csak nem is hallottak az argánfáról.
Az élet fájának is nevezik, mivel remekül érzi magát sivatagi körülmények között is. A száraz éghajlat nem károsítja, mivel nagyon mélyre, akár 10 m-re is lenyúlnak a földbe a gyökerei.
Az argánfa 200 évig is él, ugyanakkor 30-35 éves korában kezd el termést hozni. A virág megjelenésétől számítva több, mint egy esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy a virágból érett termés váljék. Az argánolajat a termés magjából nyerik ki.
Ez után következik a szüretelés. Azonban a szüretelés nemcsak fizikai, de jogi akadályokba is ütközik.
Ugyanis Marokkó ezen területét az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította. Így a fa ágait rángatni, ütögetni, rázogatni tilos, fára mászni szintén tilos.
De nem is tudnának a fára felmászni, mert a 30-35 méteres magasságúra is megnővő argánfa ágai sűrű, apró tüskékkel borítottak. Tehát nem csak tilos felmászni az argánfára, de teljességgel lehetetlen is az emberek számára.
Az emberek számára! Nem így a kecskéknek!
Nem ritka az akár 10 m-re is felmászó 5-10 kecske sem egyetlen argánfán! Ugyanis a kecskék imádják az argánfa termését, amely nagyon hasonlít az olajbogyóra, csak egy kicsit nagyobb méretű. És a kecskék nagyon szeretik az argánbogyókat.
De itt még nincsen vége a nehézségek sorának. Az argánolajat jellemzően női közösségek állítják elő nehéz és időigényes fizikai munkával. Ehhez először össze kell gyűjteni az argánmagokat. Mint említettem, a kecskék fölfalják a termést, de természetesen a magokat nem tudják emészteni, így szerencsére össze tudják gyűjteni: az ürülékből.
Azon gyümölcsöknél, amelyeket sikerült a kecskék elől kimenteni először el kell távolítani a csontárokat körülvevő gyümölcshúst, majd meg kell törni az igen kemény csonthéjat. A további feldolgozás módja attól függ, milyen célra kívánják értékesíteni a végterméket: étkezési felhasználáshoz a magokat az olajütés előtt enyhén megpirítják, ha viszont kozmetikai célú felhasználásra kerül az olaj, abban az esetben a pirítást kihagyják. A magokat péppé zúzzák, amit azután néhány hétig pihentetnek, így a szilárd összetevők leülepednek az edényzet aljára. A nyers olajat végül még szűrhetik is, attól függően, hogy milyen tisztaságú olajra van igény, de bizonyos mennyiségű lebegő szilárd anyag még a legfinomabb argánolajokban is előfordulhat.
Az argánolajat nevezik Marokkó aranyának is, védőaranynak is és folyékony aranynak is.
Azt már tudjuk, hogy kihívásokkal tarkított az argánolaj kinyerése. De vajon, mi az oka annak, hogy mégis ragaszkodunk hozzá? A magyarázat a kémiai összetételben rejlik.
45-50% olajsav, 30-35% linolsav, 10-15% palmitinsav, 5% sztearinsav, közelítőleg 60 mg/100 g E-vitamin (ά- és γ-tocopherol), fitoszterolok, karotinoidok
Az argánolaj hatásai, tulajdonságai:
• javítja a sejtanyagcserét, regeneráló, sejtmegújító hatású
• regenerálja és megerősíti a bőr védő-, barrierrétegét
• hidratáló, növeli a bőr mélyebb rétegeinek víztartalmát
• antioxidáns
• enyhén gyulladáscsökkentő
• bőrpuhító, emolliens
• könnyen eloszlatható, mélyen felszívódó, tápláló hatása közepesen hosszan tartó
Ajánlott felhasználása, készítmények:
• idősödő, érett bőr ápolására
• száraz, érzékeny, viszkető, hámló bőr ápolására
• gyulladásra, ekcémára hajlamos bőr ápolására
• zsírosabb, pattanásokra hajlamos bőr ápolására
• a haj ápolásában elengedhetetlen!